Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Yrénke blogja

Yrénke blogja

Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása)

2020. június 19. - MsIreneAdler

 Ragadozó madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása) 

 

Tudni kell rólam, hogy én mindenre vevő vagyok, ami szuperhős, DC, Marvel, csoda, varázslat, sci-fi ilyesmi. Tehát rohadt nehéz nekem olyat mutatni ebben a témakörben, ami ne tetszene vagy harmadik nézésre ne találnék benne valami jót. Na a fent említett filmnek ez most sikerült. A történet főhőse Harley Quinn, Joker szerelme, a nagyot bukott (bár nekem, tetszett) Suicide Squad egyetlen izgalmas, de nagyon dinka és nem mellesleg női szemmel is rohadt jó seggű mellékszereplője. Kíváncsi voltam, tetszett Margot Robbie is, gondoltam csak jó lehet. Nem volt az. Na de miért is traktállak titeket egy fos filmmel? Hát azért mert nem szólt az egész másról, mint a férfiak gyalázásáról. Nem tudom, mi volt az eredeti koncepció, de ami megvalósult az maga a borzalom. Nem volt olyan jelenet, az egész filmben (a cselekménnyel nem is untatnék senkit), ami ne arra lett volna kihegyezve, hogy szegény nők áldozatok, a férfiak pedig erőszakos bűnözők mind egy szálig. Még szegény ázsiai öregembert sem kímélték, aki az egyetlen pozitív hímnemű lett volna, őt is árulóvá tették (bocs a spojlerért). A főgonosz egy faék egyszerűségű, velejéig romlott, fehér férfi. Az egész mű csúcspontja számomra akkor jött el, mikor bemutatják, hogy micsoda egy szívtelen, kegyetlen dög is ő : megaláz egy random nőt egy klubban, miközben az addig minden segget könyörtelenül szétrúgó póker arcú mellékszereplő nőci csak áll, és hüppögve nézi az egész jelenetet... Áh, kész voltam. És azok a harc jelenetek.... Uramatyám, mint egy Bud Spencer filmben, jönnek az idiótán kalimpáló bűnöző férfiak, akiket egy max. két ütéssel le is terít az erős nő. Na szóval zsugorodtam egyre kisebbre a kanapén (mert pénzt hálistennek nem adtam ezért) egy amolyan "én kérek elnézést" érzés kerített hatalmába. Sandítottam a mellettem ülőre, és örömmel konstatáltam, hogy ő sem érti az egészet. Miért? Miért kellett feláldozni egy igéretes karaktert egy tehetséges színésznő alakítását a túltolt feminizmus oltárán? Ráadásul azt nem gondolták, hogy ha az ellenfél ilyen bugyuta, akkor a legyőzése sem jelenthet akkora diadalt, mint amekkorát szeretnének éreztetni a nézővel? Megannyi kérdés...

Nálam ez a film pont visszafelé sült el. Azt mutatta be, hogy a nők csak akkor győzhetnek a férfiak ellen, ha azok mind egytől egyig tehetetlen balfékek. Pedig ez ugye nem igaz. Az én véleményem az, hogy ez a film többet ártott a nők megítélésének, mint használt. Nagyon remélem, hogy ezzel elértük a női Taxi, a női Szellemirtók és a női Ocean's eleven által szegélyezett lejtő alját, és most már csak felfelé vezet az út. Ez a "remekmű" pedig hamarosan eltűnik a süllyesztőben. 

A Múzsa

 

Amikor olvasgattam MGTOW ügyben szembe jött velem egy félmondat, miszerint a férfiak nem élhetnek női energia nélkül, és hogy a MGTOW követők egyáltalán nem nőgyűlölők, mert igenis szükségük van nőre, pontosabban EGY nőre, A nőre, ő pedig a Múzsa. Ennek először nagyon megörültem. Hogyne, hisz annyi borzalmat olvastam a nőkről, hogy mind egytől egyig csak a férfiak nyakán élősködő, lustaság, de közben meg a törtető cafkák is, akik férfiak állására, fizetésére pályáznak. A nők, akik lefekszenek mindenkivel, mert ribancok, de mégsem fekszenek le senkivel, mert túl magasak az elvárásaik és úgyis macskás szinglik lesznek :D. 

Na szóval, sietve kattintottam, hogy vajon ki lehet ez a Múzsa, aki kitűnik ebből a fertőből, akit még egy hardcore mgtow-s is érdemesnek tart a figyelemre. Egy kicsit hosszú bevezetés után, ami alatt már tövig rágtam a körmöm, végre megtudtam: 

"...a Múzsa ugyanis az MGTOW élet jutalma. 

A nő, akivel nem kell összeköltöznünk, nem kell dugnunk, meghívnunk, eltartanunk és elmenni vele vásárolni, mégis ragaszkodik társaságunkhoz. A nő, aki még a legdurvább nőszapuló litániánkat is képes szemrebbenés nélkül, mosolyogva végighallgatni. "

Ez eddig világos. De tovább is van. (bár itt már kezdtem elveszteni a reményt) 

" A múzsa rendszerint egy fiatal, rendkívül vonzó lány, akit pont ártatlansága és őszinte érdeklődése tesz alkalmassá a Múzsa szerepre....

Erőt ad a mindennapi küzdelemhez, támogat, elfogad. Azt veszed észre, hogy segítségével sokkal eltökéltebb leszel, és jobban tudsz koncentrálni feladataidra. Ha a nehéz percekben rá gondolsz, mindenre képes leszel. Ami a családapának a pénztárcában hordott fénykép a lányáról vagy a feleségéről, a magad útját járva az lesz számodra a Múzsa....

Mindig veled van, segít, ápol, és távol tartja a rossz szellemeket. Ha igaz a mondás, miszerint egy Férfi ereje a mellette levő nő mosolyából fakad, akkor fokozatosan igaz ez az MGTOW Férfi esetében. Ha sikerül rendszeresen mosolyt varázsolnunk Múzsánk orcájára, akkor a Nemek Harcában legyőzhetetlen harcosokká válunk." 

Szóval ő a Múzsa. Egy lány, aki csak úgy van. Oké. De persze vannak dolgok, amik szokás szerint nem férnek a fejembe. Ezt a kapcsolatot egy magasabb rendű, tiszta dolognak írják le, amit nem mocskol össze a testiség, és ez tényleg szép és jó, de legyünk már reálisabbak: adott egy gyönyörű, értelmes nő, aki odáig van a férfiért, de ő nem teszi magáévá. Mert csak. Mert a pornó tökéletes és teljesen egyenértékű módja a vágyak kiélésére (a cikkben volt, nem én találtam ki), meg mert ugye a saját (szexmentes) útját kell, hogy járja egy igazi férfi. 

Tudom, hogy egy önző dög vagyok, meg érdekember, de feltételezném, hogy egy kapcsolat úgy jó, ha kölcsönös előnyökön alapul. Szóval a másik dolog, amin elgondolkodtam, és a cikk sem ad rá választ, hogy ez a lánynak vajon miért jó? Arról elég sok szó esik, hogy férfi mit profitál ebből a kapcsolatból, például jól lehet vele bosszantani a feministákat (!), bizonyítani, hogy nem is gyűlölik a nőket, satöbbi. De egy nő miért dobja a kukába a legszebb fiatal éveit egy olyan kapcsolatért, ahol nincs szex, nincs és nem is lesz soha igazi érzelmi támogatás, és persze család sem? Azért mert néha mosolyt csalnak az arcára? És egyáltalán mi van a múzsa-lét után? 

Ha erre a választ valaki tudja, írja már meg nekem, komolyan érdekel.

 

Itt a cikk is:

https://www.huffnagelpista.com/az-egyetlen-no-akinek-helye-van-egy-mgtow-ferfi-eleteben-a-muzsa.html

 

 

 

MGTOW

MGTOW.

Men Going Their Own Way.

A saját útjukat járó férfiak mozgalma. A leírások szerint ez az életmód válasz a radikális feminizmusra. Ezzel tiltakoznak a férfiak az ellen a szerep ellen, amit a társadalom szerintük rájuk kényszerít, vagyis, hogy munkájukkal el kell tartaniuk a náluk gyengébb képességű és életképtelenebb nőket. Igen, jól gondoljátok. A radikális feministák durva általánosításaira, mi szerint a férfiak erőszaktevők, elnyomók mindannyian, a válasz...szintén egy durva általánosítás a nők felé...hisz az tök jogos... Több szintje, állomása ismeretes ennek az életérzésnek. Beszéljünk ezekről bővebben. 

0. Helyzetfelismerés (a red pill megismerése) 

Először is, milyen helyzetet kell felismernie egy férfinek? Egyértelműen azt, hogy nővel kezdeni veszélyes. Egyik cikkben a nőkkel való kapcsolatot egyenes útnak tekintik a bíróságra. Nyilván túlzó ez az állítás. De gondoljatok bele, innen indulunk... A kezdő szinten még lehet csajozni, semmi gond, itt csak félni kell és előítéletesnek lenni, valamint nem árt, ha "egészséges" gyanakvással fordulsz mindenkihez, akinek melle van. 

1. Jön a következő stádium, a hosszú távú kapcsolatok elutasítása. Ekkor egy férfi úgy "dönt", hogy sem a házasságot, sem egy komoly kapcsolatot nem éri meg neki fenntartani nővel. Alkalmi kalandokban azért még egyelőre benne van. Mire jó ez? Megvédi a gyanútlan, tisztességes és becsületes férfit attól hogy család vállalása esetén kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön, majd az elkerülhetetlen (!) válás alkalmával anyagilag ellehetetlenüljön. Tudjátok: a dőzsölő egyedülálló anyák... 

2. A rövid távú kapcsolatok elutasítása következik. Ezt nem is kell magyarázni. A férfiember éles elméjével ezen a szinten már arra is rájött, hogy a randizás és az egyéjszakás kapcsolatok annyira felemésztik az energiáit, elveszik az idejüket, pénzüket, hogy ez sem kell, felhagynak hát az ismerkedéssel. Nőkkel kizárólag munka kapcsán érintkeznek, azt is csak akkor, ha nagyon muszáj. Ez a lépés egyébként a koholt erőszak vádaktól védik még a férfit. 

3. Teljes gazdasági kivonulás a következő állomás. Itt az történik, hogy a teremtés koronája nem hajlandó az életviteléhez szükséges minimális pénzmennyiségnél többet keresni. Amennyire lehet, kivonja magát az adózás alól, hiszen véres verejtékkel keresett adóforintjait az állam úgyis csak a kamu hátrányos helyzetű nőkre fordítja...(ha azt gondolnátok, hogy ez valamiféle kisarkított poén, hát elmondom nektek, hogy nem az, ez így van leírva) Itt ezen a ponton szeretném megkérdezni, amit már többször tettem, mégsem kaptam rá soha választ, hogy melyik az az adó, járulék, amit egy nőnek nem kell megfizetnie, devegy férfinek igrn és milyen juttatások járnak kizárólag nőknek, amit férfiak nem vehetnek igénybe. 

4. Teljes társadalomból való kivonulás, végállomás, kérjük elhagyni a szerelvényt, a vonat kocsiszínbe megy, utasokat nem szállít :D Teljes remeteség, minimális emberi kapcsolatok, természetesen az is kizárólag férfiakkal. Egy álom válik valóra, úgy gondolom :) 

 

Szerintem észrevehető, hogy ebből a mozgalomból rohadt kevés dologgal értek egyet, pedig komolyan igyekeztem nyitottan állni a témához, de csak egyik blődliség jött szembe velem a másik után. Az a véleményem, hogy a MGTOW szerint élők 99% nem maga választja ezt az életmódot, ez egy helyzet, állapot, amibe belekerült, és ha már ott van, akkor megpróbálja ezt jól elmarketingelni magának. Sőt a kapcsolatra való alkalmatlanságából előnyt kovácsol: szinte már valami szabadságharcosként, hősként tekint magára, aki felveszi a küzdelmet a gonosz női elnyomás ellen. Van egy olyan érzésem amúgy, hogy ezek az eltökélt hősök bármelyik MGTOW szintről teljes mértékben visszafordíthatóak, amennyiben egy női lény pinát tol az orruk alá. 

A maradék 1% viszont, aki tényleg visszavonultan él, aki valóban a saját útját járja, többek között attól különbözik a többségtől, hogy életmódjával nem hergelni akar, vagy bosszút állni. Egyszerűen jól érzi magát egyedül, nem sértődésből, csalódottságból nem kér a párkapcsolatokból. Ők nem azok a durcás kisfiúk, akik világgá mennek, de anya hívó szavára már ott ülnek a konyhaasztalnál sötétedés előtt.

A mozgalom jövőjét a Férfihangon illetve Hufnágel Pista oldalán elég fényesnek képzelik (képzelték pár évvel ezelőtt is), szinte már láttam magam előtt menetelni a sok jóképű, szép szál legényt, akik önként és dalolva mondanak le szerelemről, családról, csak hogy borsot törjenek a gaz feminácik orra alá. Aztán kutakodtam kicsit a MGTOW közösségek után, és csodák csodájára azt találtam, hogy a Magyar MGTOW közösség Facebook oldalát 279-en kedvelik. Hogy ez sok vagy kevés, mindenki döntse el maga. 

Tovább

RedPill női szemmel /2

A shit tesztek

Az első dolog a shit teszt, amit nagyon érdekesnek találtam. Ez a a red pill szerint leginkább a nőknél előforduló kommunikációs forma, amivel a férfiak férfias viselkedését tesztelik a nők, különböző szituációkban. Magyarul arra szolgál, hogy indirekt módon (egyesek szerint alattomosan) kiderítsük, vajon van-e töke a pasinak, vagy nincs. Talán ezért olyan félelmetes "játék" ez egy férfi számára. Soha nem értettem, miért rójják fel a nőknek, hogy válogatni merészelnek, és különböző eszközöket vetnek be, hogy szelektálják az érdeklődőket. Máskor meg az a baj, hogy mindenkivel lefekszenek... A férfiak is válogatnak ám, csak ha már a beszédre került a sor, akkor a nő már átment a teszten, ami a pasiknál elsősorban a nő külseje. 

Azt még a RP tanok is elismerik, hogy ha egy nő "kóstolgat" (akkor meg akar enni :D) az egyértelműen az érdeklődés jele. Oké, vannak igencsak bugyuta, provokatív kérdések, de legtöbbször ez egy játékos szintfelmérő, kár leharapni érte a nők fejét. Ahelyett, hogy bosszankodnak a pasik miatta, inkább tanulják meg kezelni a helyzetet. 

Szóval, alapjáraton ezekre a kérdésekre nem vár egy nő valódi választ, inkább csak valami frappáns visszavágást.

Az egyik ilyen klasszikus a "biztos minden lánynak ezt mondod". Na erre ha igent mondasz, ciki, ha nemet, hazudsz :D. Itt a legjobb talán, ha visszafordítod a kérdést, valahogy így, hogy "miért, működik :) ? ". 

Viszont ahogy túrtam a netet, rájöttem, hogy egyes pasik az összes, nő szájából elhangzó kérdést, megjegyzést képesek shit tesztnek venni. Olyan dolgokat említenek, hogy:

"meghívsz egy italra?" = ez nem teszt, ez szimpla, arcátlan tarhálás, az ilyet el kell hajtani 

"béna a farmerod" = tényleg béna a farmerod 

"mit dolgozol? hol laksz? " = ezt hajlamosak a pasik zsebben való túrkálásnak tekinteni, pedig az esetek többségében nem is erről van szó 

"szép idő van" = na jó, ezt én találtam ki, de valaki tuti ebbe is bele látna valamit :) 

Amit még tapasztaltam böngészés közben, hogy sok, magát egyenesen valami gurunak tartó képződmény árulja pénzért a tapasztalatait az elkeseredett férfitársainak. Ha valakit érdekel a véleményem : ehelyett a pénzkidobás helyett, egy kondibérlet és pár frankó ruhanemű vásárlása ezerszer hasznosabb. A neten pedig rengeteg ingyenes anyag található a témában. 

És itt a végén egy személyes élmény. Egy pasival egész jól alakultak a dolgaink, így eljött az idő, hogy közelebbről is megismerjük egymást, ezért áthívtam. Poénból mondtam neki, hogy nyugi, csak aludni fogunk (egy frászt akartam csak aludni), erre ő beszólt, hogy akkor keressek egy macskajancsit, mert ő mást szokott egy nővel csinálni az ágyban... Nos valahogy így kell ezt uraim :D. 

 

 

 

 

RedPill női szemmel /1

Már többször olvasgattam red pillhez kapcsolódó írásokat. Pusztán kíváncsiságból. 

Gondolom a piros pirula kifejezést nem kell megmagyarázni, főleg a Mátrixból ismerhetjük. De átvitt értelemben használják minden olyan információra, aminek a birtokában gyökeresen megváltozik az ember szemléletmódja egy bizonyos dologgal kapcsolatban. Ebben az esetben a nőkkel kapcsolatban. 

Mivel ez egy eléggé szerteágazó, nem egységes, főleg online létező ismeretanyag, ezért nagyon nehéz megragadni a lényegét. Így, a már magyar nyelven klasszikusnak számító cikksorozat (Bevezetés a piros pirulába 1-9, Férfihang) szerzőjének Wastrelnek a szavait idézném: 

 

"A piros pirula célja a kevésbé szerencsés genetikai vagy szociális adottságokkal megáldott férfiak felzárkóztatása." 

 

Az alap gondolat, hogy a tapasztaltabb férfiak osztják meg élményeiket a nőknél kevésbé sikeres társaikkal, az szerintem nagyon is jó, és nemes gesztus. Például, aki apa és férfi minta nélkül nőtt fel, annak hasznos lehet a nőügyekben jártasabb pasik élményeit, sikereinek és kudarcainak a történetét megismerni. A levont tanulságokból új ismeretekre szert tenni. Az is fontos, ha egy fiatal fiú megtudja, hogy férfivá bizony válni kell, ami pedig munkával jár. Sőt az egyik legfontosabb, amit férfiként megtanulhat, hogy ne pazarolja az erőforrásait azokra teljesen érdemtelen nőkre. 

Na de ha ez egy ilyen szuper dolog, akkor vajon miért szúrja ennyi mindenki szemét? 

Egyrészt, érik jogtalan vádak ezt a kezdeményezést, főként azért mert a nők magukra ismernek ebben az új megvilágításban, és sértőnek találják azt a leleplezést, hogy bizony ők sem ártatlan kis virágszálak, ezért vagdalkoznak. Másrészt viszont, ahol sok elkeseredett, a nőkben csalódott férfi gyűlik össze, ott óhatatlanul felütheti a fejét a nőgyűlölet. Még ha ez a mozgalom nem is erről szól, akaratlanul is összemossák azokkal a követőivel, akik a red pillben nem a saját fejlődésük kulcsát, hanem egy olyan eszközt látnak, amivel majd jól bosszút állnak a nőkön. 

 

És ekkor jöttem rá, hogy muszáj kitennem a cím után, hogy "/1", mert ahogy egyre többet olvasok, annál biztosabb vagyok benne, hogy ezt a témát egy posztban képtelenség kifejteni. Szóval folytatása következik. 

 

Addig is egy rövid videóban az újonnan kitalált blog irányvonalamból, az intim-gasztrobloggerségből adok egy kis ízelítőt...

(nem, isten ments, nyugi, csak vicceltem :D) 

 

 

Kapuzárási pánik?

Nem, még mindig nem tervezem,hogy blogom lesz :)

Csak szeretném lekötni a felesleges agyi kapacitásom egy kis írással.

A minap érdekes cikkre bukkantam az egyik tipikus női portálon. Egy házas nőről szólt a feltehetően fiktív írás, aki egész életében csak a férjével volt, 25 éve tart a kapcsolatuk és bizony az asszony 42 évesen úgy gondolja neki szenvedély, izgalom és szerelem kellene még. Az nem volt egyértelmű, hogy mindezt más férfiaktól akarja-e megkapni, de ahogy a férjét ekézte, nagyon valószínűnek tartom.

Csípőből valami olyasmit írtam erre, hogy ne legyenek illúziói a nőnek, a gondtalan tini szerelmet várni 40 felett, egy gyerekkel meg házassággal a háta mögött elég naív dolog. A helyében én azért átgondolnám, hogy egy pár kaland ígérete miatt érdemes-e kukázni egy 25 éves kapcsolatot. A férjének amúgy kábé annyi volt a bűne, hogy túl sokat nézi a tévét... Valószínűleg szegény ördögnek halvány lila gőze nincs arról, hogy a felesége már válni akar.

Viszont nagy általánosságban a téma eléggé összetett. Ha más szemszögből nézzük, jogosan merül fel a kérdés, hogy miért élne egy nő társas magányban vagy úszkálna a langyos híg fosban, akkor már inkább maradjon egyedül... Persze ebben van igazság, és tényleg nem kell erőltetni azt, ami nem megy, de meg sem próbálni helyrehozni azt, ami régen működött nagyon nagy luxus a mai világban. Szerintem ott tévednek sokat az olyan nők, akik az izgalmas kalandok, a szenvedély és az újdonság varázsa miatt lépnének ki a házasságból, hogy rosszul mérik fel saját "értéküket" a párkapcsolati piacon és messze túlbecsülik a lehetőségeiket. Mondjuk ez nem csoda. Az én kommentem alá is született, egy-két érdekes hozzászólás, pl. a klasszikus "a kor nem számít". Tehát van honnan bátorságot meríteniük az unatkozó feleségeknek. A jó hír viszont az, hogy a többség lehűtené a kedélyeket és egyáltalán nem biztatná az ilyen helyzetben lévő nőket arra, hogy hagyjanak ott csapot papot és csak fussanak a pi... vagyis a vágyaik után :)

Van remény! 

Hogy miért nem indítok blogot

A napokban elgondolkodtam, hogy talán ennyi kommentelés, tudálékoskodás után én is indíthatnék saját blogot (jó, igazából valaki betette a bogarat a fülembe:). Végül arra jutottam, hogy ez nekem nem menne. Nem tudnék, akarnék olyan személyes infókat megosztani az életemről, amit egy igazán jó blog megérdemelne. Ez szerintem amolyan mindent vagy semmit dolog.

Ahogy látom, a kulturált viták kihalófélben vannak. Nincsenek már érvek, ellenérvek, csak egymás mocskolása. Na ezekhez nem szeretnének táptalajt szolgáltatni itt.

Soha ne mondd, hogy soha, szóval lehet még eljöhet ez az idő is, hogy firkálok majd valamikor valamit! 

(persze, nagy valószínűséggel a kutya nem olvasná az agymenéseimet, szóval az is lehet, hogy csak egy jó nagy paragép vagyok, de legalább beismerem :) ) 

süti beállítások módosítása