Ennek a posztnak @Lorrh adta az ötletét az alábbi csodálatos cikkel, amit már ugyan olvastam azelőtt, mielőtt ő a figyelmünkbe ajánlotta volna egy másik blogon, de igyekeztem kiverni a fejemből. Nem véletlenül.
https://szabadnem.444.hu/2020/09/15/kedves-ferfiak-ez-a-8-kijelentes-akkor-is-serto-ha-nem-annak-szantatok
Ha mindenki végigolvasta szépen, vágjunk is bele a pontok kivesézésének. A mártírkodással, áldozatjátszással teli bevezetőn lépjünk valahogy túl.
1. Aki prűdnek vagy szűzkurvának nevez azért, mert nem akarok lefeküdni vele
Lehet, hogy ha nem azzal a mondattal kezdi a pontot, hogy "Azzal, hogy kifizeted az ebédemet..." még értelmes felvetés is lenne a pont címe. Valóban senkinek nem jár a szex alanyi jogon, de megsúgom, az ebéd sem....
2. Aki arra szólít fel, hogy mosolyogjak
Na ennek semmi értelme. Itt a cikk szerzője azt hiszi, hogy a gonosz férfi meg akarja mondani szegény nőnek, hogy az mit csináljon az arcával. De rohadtul nem erről van szó. Inkább ez a felszólítás azt jelentheti, hogy "ne szenvedjél már ilyen rohadtul látványosan, tönkretéve mindenki kedvét a környezetedben."
3. Aki szerint „túl sok” vagyok
Talán ennél a pontnál van leginkább eltévedve a szerző. Az, ha valaki sok, az egyáltalán nem azt jelenti, hogy a másik kevés, vagy összefosta a bokáját a nő szellemi és egyéb nagyszerűségétől. Egyszerűen ez a megjegyzés annyit tesz, hogy "ne produkáld már folyton magad, ne akarj mindenben lenyomni és főleg ne hidd azt, hogy ha hangosan mondod a baromságot, akkor az igazzá válik!" A tévhittel ellentétben a férfiak szeretik az okos nőket, az okoskodó nőket nem szeretik.
4. Aki megjegyzéseket tesz a ruhámra
Nos, ez egy olyan szinten nulla" probléma ", hogy szót sem érdemel. Szerintem a nők ebben messze többet ekézik egymást.
5. Aki azt gondolja, hogy hálátlan vagyok, mert nem köszönöm meg neki, hogy ilyen rendes srác
Ha hálátlan nem is, de bunkó az igen. A kedvességet, előzékenységet bizony illik megköszönni. Nyilván rinyálni könnyebb, hogy hová lettek az udvarias férfiak. Hát megmondom hova tűntek, addig pökhendiskedtek velük, addig szégyenítették meg őket a kedvességükért, míg már szarnak bele az egészbe.
6. Aki szerint ő nem lehet szexista, pusztán csak azért, mert van felesége, lánya
Értem. Tehát már azok a férfiak sem elég jók, akiknek családjuk van, őket sem kíméli a cikkíró. Azokat a férfiakat, is ekézi, akik elvileg az ő általuk elvárt magatartást követik: nőt vesznek magukhoz és gyermekeket vállalnak. Ők is szexisták, mert nem hajlandók a földbolygó összes nője előtt hajbókolni. Vagy nem is tudom, mi itt a cél egyáltalán? De szerintem ő sem.
7. Aki szerint „csak vicc volt”
A humortalanság nagy átok. Aki nem képes nevetni akár magán is, annak olyan sivár és sanyarú az élete, hogy rögtön elkezdi pontokba szedni az őt férfiak által ért sérelmeket...
8. Aki más férfiak védelmére kel anélkül, hogy akár csak a probléma puszta létét is elismerné
Itt gurul el a gyógyszer igazán. A cikk írója szerint az, ha egy férfi azzal védekezik, hogy nem az összes pasi bunkó vagy lekezelő, az a valaki szintén a probléma része és nem érti a lényeget ... (wtf??) De mi a lényeg egyáltalán??
Had idézzek egy gyöngyszemet:
"Ha azt mondod nekünk, hogy minden a legnagyobb rendben van, akkor elbagatellizálod azokat a harcokat, amiket nap mint nap meg kell vívnunk."
A pofátlanság, érzéketlenség, szűklátókörűség netovábbja, ahogyan a kedves szerző a nyugati világ által épített, kényelmes kis elefántcsont tornyából kipillantva, egy mani-pedi és fodrász közötti szünetben elmélkedni kezd a nők napi harcairól, küzdelmeiről. Fogalma sincs ugyanis, milyen valós problémákkal néznek szembe a nők világszerte, ez világosan látszik.
Én azt mondom, hogy az embert folyamatosan érik kritikák, esetleg bántások. Ezek ellen nem lehet tenni. Szerintem fontos, hogy nézzük meg, kitől érkezik a "beszólás". Olyantól, aki közel áll hozzánk, vagy valami vadidegentől. Azt sem árt tudni, hogy a kritizálót jó vagy rossz szándék vezérli. Ezek fényében két dolgot lehet tenni : leszarni a véleményt vagy elgondolkodni rajta és megfogadni a tanácsot. Nem hisztizni, meg a komplett másik nemet hibáztatni a minket ért sérelmek miatt.