Az első fura dolog, ami szembe jött velem itt a blogok világában az a szintelmélet. Persze én is hallottam már, hogy valamelyik nő tízes vagy erős nyolcas, de nem gondoltam, hogy van egy objektíven elfogadott rendszer, ami lehetővé teszi a besorlást. Mert ugye elvileg, aki nekem mondjuk ötös, az másnak lehet hetes, satöbbi. Természetesen a hideg rázott ettől az egésztől, hogy hát hol marad a romantika, mi lesz a belső értékekkel? Nos egy alany szintje igazából azt mutatja meg, hogy milyen intenzív érdeklődésre számíthat a másik nemtől. Szóval először még szó sincs mélyebb szempontokról, csakis arról, amit a leendő partner első ránézésre meg tud állapítani, esetleg egy-két viselkedési formáról, tulajdonságról, ami a másik nem számára nagy általánosságban fontos lehet.
Itt is van egy-egy jó kis teszt, ami számokkal ugyan nem, de besorlással, kategóriákkal megmondja, hogy hol helyezkedik el az adott nő és férfi a randizási táplálékláncban. Érdekes, hogy magyarul nem nagyon találtam jobbakattaláltam ebben a témában. Ha valaki esetleg kapásból tud jobbakat, az linkeljen. Érdekesség képpen lehet tanulmányozni még az "arcpalettát" az is segít az osztályozásban.
https://www.ferfihang.hu/2018/07/14/teszt-ferfiaknak-mennyire-vonzo-on-a-nok-szamara/
https://www.ferfihang.hu/2018/07/12/teszt-noknek-mennyit-er-on-a-huspiacon/
Szerintem szórakoztató kis tesztek ezek, megsértődni felesles rajtuk. Én pl. az esélytelenek nyugalmával konstatáltam, hogy -5 ponttal indulok kapásból :D. :D (innen szép nyerni, mi?:)) .
Na de mire jó ez és mennyire vegyük komolyan? Szerintem ez azoknak jó, akik el vannak keseredve és dunsztjuk sincs hova pozícionálják magukat a húspiacon, és egyáltalán ki legyen a célcsoportjuk, akiknél még sikerük is lehet. Esetleg segít megérteni, hogy miért volt valakinek kudarc a párkeresés, mert az ok lehetett az, hogy alul vagy felül értékelte önmagát, és aszerint a fals kép szerint keresgélt. De mimimum annyi haszna lehet, hogy legalább leül az ember, összeszedi, hogy mije van, és hogy ehhez képest milyen partnerre vágyik. Szerintem a társkeresési "balszerencse" oka legtöbbször az, hogy az emberek többségének halvány lila gőze nincs saját magáról, és csak valami felszínes klisét keres a másikban, nem azt, ami valóban fontos.
Vannak, akik teljesen a megszálottjává váltak ennek az elméletnek. Hirtelen két-három kommentelő jut most eszembe, akik kábé mindent ezzel magyaráznak. Én úgy gondolom, hogy ismerkedéskor ezek a szintes játékszabályok, meglátások, összefüggések abszolút helytállóak lehetnek, de a "szintezés" szerintem itt meg is kell, hogy álljon. Én úgy gondolom, hogy egy már meglévő párkapcsolatban kialakult válság sokkal több és mélyebb összetevőt rejt, mint hogy egy a főleg külső tulajdonságokra alapozó elmélettel meg lehessen azt magyarázni.
Hogy ki, mihez kezd ezután az információval a saját szintjéről, meg azzal, hogy nagyjából be tudja lőni, hogy mások hol helyezkedbek el, az már csak rajta áll. A pasiknak azt javasolják, hogy a biztos siker érdekében a náluk minimum két szinttel alacsonyabban "fekvő" nőkkel ismerjedjenek, vagy, ha az már a "bottal sem" kategória, akkor érdemes szintet növelni. Ez szerintem egy egész jó tanács: vagy érje be az ember azzal, amit kaphat, vagy tegyen érte, hogy jobb járjon neki. Ez szerintem teljesen logikus.
Ami a gondom ezzel az egésszel az az, hogy nekem ez kicsit olyan, mint a horoszkóp. Vannak az elméletnek olyan elemei, amire az ember rácsodálkozik, hogy "jé tényleg! ", pont mikor azt látod leírva, hogy a csillagok szerint egy vad, izgalmas szerető vagy :D. De azt is látom, hogy vannak kivételek szép számmal. Elég sokan férfiak és nők szaladgálnak, élnek boldogan a szintjükhöz túl jó/túl rossz partnerrel, ez csak véletlen lenne? Vagy esetleg tényleg van valami megmagyarázhatatlan, számszerűsíthetetlen (van ilyen szó :) ?) faktora a társkere sésnek?